Tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak mindegyike pozitív hozamot ért el a nemzetközi tőzsdék és a BÉT jó szereplése, illetve a hazai kötvénybefektetések felértékelődésének köszönhetően - írja az MNB friss közleményében. Az átlagos nettó hozam 9,84 százalék lett.
Nehéz helyzetben az öngondoskodás Magyarországon, az életbiztosítások pedig még ezen a piacon belül is alulteljesítők. A szuperállampapír fontos, de korántsem egyedüli oka ennek. Két előadást követően a kiútról beszélgettek mai Biztosítás 2020 konferenciánk délutáni öngondoskodási panelbeszélgetésének résztvevői.
Közzétette az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan is a megtakarítási célú életbiztosításoknál már évek óta elérhető Teljes Költségmutatókat (TKM), ezzel nemcsak egymással, hanem fő riválisukkal, a nyugdíjbiztosításokkal is összehasonlíthatóvá váltak a nyugdíjkasszák, bár a két számítási módszertan enyhén eltér. A TKM-számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-2,55%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,89-5,69%-os terhelése.
Nagyon szép teljesítményt értek el 2019-ben az önkéntes nyugdíjpénztárak: az állampapírokat jóval felülmúló, több mint 9%-os hozamot hoztak a portfóliók átlagosan. Ennek ellenére tavaly is csökkent a pénztárak taglétszáma, a munkáltatói befizetések kiesését viszont többé-kevésbé pótolni tudták az egyéni tagdíjbefizetések – derült ki mindez az ÖPOSZ mai sajtótájékoztatóján és az MNB adataiból.
Néhány évtized múlva a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik. Ennél talán még nagyobb probléma, hogy nem készül erre rendesen a lakosság: az öngondoskodást segítő megtakarítások (életbiztosítások, nyugdíjpénztárak, NYESZ) aránya nagyot csökkent az elmúlt években a megtakarításokon belül. Az életbiztosításokba 6 éve, a nyugdíjpénztárakba 7 éve nem áramlott olyan kevés friss megtakarítás, mint tavaly, és NYESZ-en is egyre kevesebben takarékoskodnak. Március 5-ei Biztosítás 2020 konferenciánkon a téma elismert szakértői foglalkoznak a jelenséggel és a kitörési lehetőségekkel, érdemes lesz eljönni.
Az OTP Nyugdíjpénztárhoz tavaly minden korábbinál magasabb összegű egyéni befizetés érkezett, a taglétszám pedig meghaladta a 231 000 főt. Ezzel ez a nyugdíjpénztár a piacon az egyetlen, aki immáron hatodik éve tudta növelni tagjainak számát – közölték.
Július 1-től indulhat az új, ESG-szemléletű portfólió az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnál – derül ki a pénztár tájékoztatásából.
Nincs olyan nyugdíjpénztár az általunk vizsgáltak között, amelynek legalább egy portfóliója ne hozott volna 10% feletti hozamot idén tagjainak. A legtöbb 10% feletti portfólió az OTP Önkéntes Pénztárnál volt, ezek közül is kiemelkedik a dinamikus portfólió, amely a mezőnyben egyedül tudott 20% feletti hozamot csinálni.
A jövőjükre nyugdíj- és egészségpénztárakkal takarékoskodóknak az év vége kiemelten fontos a 20 százalékos, évi 150 ezer forintos adó-visszatérítés miatt, ezért a harmadik negyedévben újból kedvező eredményekről beszámoló önkéntes pénztárak komoly rohamra, azaz jelentős összegű egyéni befizetésekre számítanak - többek között erről beszélt a Portfóliónak adott interjújában dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) elnöke.
A hazai lakosság fele egyáltalán nem rendelkezik nyugdíjmegtakarítással, a fiatalabbak körében pedig még rosszabb ez az arány – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatásából. Némi optimizmusra ad okot ellenben, hogy már minden nyolcadik felnőttkorú havi 10 000 forintot meghaladó összeget tesz félre, és minden tizediknek van nyugdíjbiztosítása. A kutatás eredményei megerősítik az MNB adatait, hogy ugyan az önkéntes nyugdíjpénztárakban van a legtöbb megtakarítónak pénze, a 2014 óta adójóváírással támogatott nyugdíjbiztosítások is egyre népszerűbbek.
Szép éve volt eddig az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, különösen hozam szempontjából: a pénztári portfóliók csak az első három negyedévben 7,58%-os átlaghozamot értek el, egyes portfóliók pedig november elejéig több mint 20%-ot teljesítettek. A munkáltatói befizetések kiesése érződik a befizetéseken, viszont az egyéni befizetések folyamatosan kezdik pótolni a kiesett összegeket. Sokkal rosszabb a helyzet az egészségpénztáraknál, ahol a tagdíjbevétel 13,7%-ot csökkent, illetve a munkáltatói befizetések gyakorlatilag feleződtek a tavalyi harmadik negyedévhez képest.
Ha idén indítunk nyugdíjcélú megtakarítást, jövőre már igényelhetjük is az egyszerre több termék esetén akár 280 ezer forintos összegre rúgó adójóváírást. Ha viszont nem tudjuk az állami támogatás kimaxolásához szükséges évi 1,4 millió forintot félretenni évente, fontos odafigyelnünk arra, hogy a számunkra legmegfelelőbb terméket válasszuk: megmutatjuk, melyik nyugdíjcélú megtakarítási forma az ideális. Ha elfelejtük igénybe venni az adójóváírást, 10-20 év alatt akár több millió forint támogatástól is eleshetünk.
Lengyelországban már elindult az a nyugdíjprogram, amely Magyarország számára is példa lehet a nyugdíjhelyzet megoldásához: a munkavállalói tőkeprogramba minden cég számára kötelező a belépés, a munkavállaló nyugdíjához a cég és az állam is hozzájárul, a konstrukció rugalmas, az embereknek tetszik. Itthon egy ideje már az MNB-t is foglalkoztatja a dolog, részben a lengyel példát alapul véve hoznának létre jóléti alapokat az önkéntes- és egészségpénztárak fúziójából. Mostani cikkünkben annak jártunk utána, hol tartanak a lengyelek, mik a konkrét tervei az MNB-nek, és miben különbözik a magyar és lengyel nyugdíjra gyűjtők tábora.
Amellett, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások között a pénztári megoldások a legismertebbek, az érintettek legnagyobb része költséghatékonynak tartja. Van még egy kiemelkedően érdekes faktor, amely a pénztárakhoz kötődik. Hogy mi ez, azt dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke árulta el a Portfóliónak.
Ideiglenes intézkedésként felügyeleti biztost rendelt ki az MNB az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztárhoz. A jegybanki intézkedés oka, hogy a nyugdíjpénztárnál a működésére vonatkozó veszélyhelyzet alakult ki – írja az MNB közleményében.
Bár az elmúlt öt évben összességében nőtt a nyugdíjcélú megtakarítások állománya Magyarországon, az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma évről évre stagnál, ez pedig komoly kihívás a szektor számára. A Portfolio Öngondoskodás záró szekciójának panelbeszélgetésében a résztvevők kitértek arra, mi lehetne jó megoldás a fiatalok bevonására a nyugdíjcélú megtakarítások piacára, és mit hozhat a nyugdíjkötvény megjelenése.
Tovább nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárakkal megtakarítók vagyona az idén és a kasszák továbbra is egyértelműen az egyik legjobb megoldást nyújtják az öngondoskodási piacon mind az anyagilag stabil időskorra spóroló, mind az egészségük megőrzésére törekvő emberek számára. Emellett is lenne azonban további tér növekedésre, sőt konkrét elképzelések is léteznek, melyek a pénztárak és a takarékoskodási piac jövőjét megalapoznák - többek között ezekről a témákról beszélt a Portfóliónak dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (Pénztárszövetség, ÖPOSZ) elnöke, aki kitért a két oldalról igénybe vehető adókedvezményre, valamint arra is, hogy a Pénztárszövetség milyen lényeges lépésekkel igyekszik a pénzügyi tudatosságot erősíteni.
Nem csak kevesen vannak, keveset is tesznek félre nyugdíjas éveikre a magyar fiatalok önkéntes pénztárakban - ez derül ki az MNB frissen publikált pénztári számaiból, amelyek között most új, korcsoportonkénti megoszlásban is bemutatja a jegybank, hogyan tesznek félre nyugdíjra a magyarok. Elkeserítőek a számok.
A friss adatok szerint az önkéntes- és magánpénztárak már az első félévben közel vagy több mint 5%-ot hoztak tagjainak, ezzel meghaladva a MÁP+ által ígért évesített 4,95%-ot. Érdekes módon a második negyedévben az önkéntes kasszák teljesítménye felülmúlta a magánpénztárakét, előbbiek portfóliójában a készpénz és a befektetési jegyek állománya nőtt meg jelentősebben.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona 5,8 százalékkal 1398 milliárd forintra nőtt a második negyedévben. A munkáltatók a március végi helyzethez képest a második negyedévben jelentősen, 33 százalékkal emelték hozzájárulásaik mértékét, ugyanakkor éves összevetésben az állami támogatásnak tekinthető adóvisszatérítéssel ösztönzött egyéni és munkáltatói befizetések is csökkentek. A pénztártagok számára az egészségmegőrzés továbbra is kiemelten fontos, ezt jelzi, hogy az egészségpénztáraknál az egyéni befizetések éves összevetésben 15,5 százalékkal 12 milliárd forintra nőttek - derül ki az ÖPOSZ sajtóközleményéből.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kijev lenullázta Oroszország képességeit.
Csökkenteni kellene az árakat.
A háború legnépszerűbb fegyverét tették földdel egyenlővé.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
